Megváltó világosság

---

---

Kedves Testvérek! Nem sokkal a karácsonyi történet, Jézus Krisztus születése után járunk a most felolvasott igében. Mikor is József és Mária felvitték a gyermek Jézust Jeruzsálembe, hogy ott a törvény előírásainak megfelelően bemutassák a gyermeket az Úrnak a templomban. És amikor ezt végzik, amikor elmennek a templomba, akkor ott találkoznak egy Simeon nevű emberrel, aki a kezébe veszi a gyermeket, áldani kezdi az Istent és arról kezd el beszélni, hogy ki is igazából az a kisgyermek, akit ő most a kezében foghat. Erről a Simeonról nem tudunk meg sokat. Nem tudjuk meg a foglalkozását, nem tudjuk meg, hogy kik voltak a szülei, hogy melyik családhoz tartozott, nem tudjuk meg az életkorát sem. Alig tudunk róla valamit. Viszont a lényeg, az kiderül: ő Isten előtt igaz és kegyes ember volt, várta a megváltó eljövetelét és Szentlélek volt rajta. A Biblia ezeket tartja lényeges információnak Simeonról és ezért ezeket írja le róla. Ez a dolog már maga is beszédes, hogy nem azt tudjuk meg róla, hogy ki volt Ő, hogy mivel foglalkozott és mennyi pénze volt, hanem azt, hogy kegyes és igaz ember volt. Ez mutatja azt, hogy mi is az igazán fontos az ember életében, hogy mi az amit érdemes leírni valakiről. Nos, ez a Simeon azt a kijelentést kapta a Szentlélektől, hogy egészen addig nem fog meghalni, amíg meg nem látja a Krisztust. Azt a megváltót, akit Isten népe már régóta várt, akiről a próféták szóltak, aki majd megszabadítja az Ő népét. Ezért a Lélek indíttatására felmegy ez a Simeon a templomba, ott találkozik a kisgyermek Jézussal, és rögtön összeáll neki a kép. Hogy ez a gyermek a megváltó, aki majd megszabadítja az Ő népét és megváltja az egész emberiséget. Felismeri ezt Simeon. Éppen ezért a kezébe veszi ezt a kisgyermeket, áldani kezdi Istent és elkezd arról beszélni, hogy kicsoda is valójában az, akit az ő kezében fog. A mai karácsonyi Istentiszteleten Simeonnak az itt elhangzó szavaiból szeretnék kiemelni három gondolatot, amiken keresztül Jézust ismerhetjük meg: 1. Jézus világosságként jött a világba 2. Jézus sokak felemeltetésére és sokak elesésére rendeltetett 3. Jézus szenvedését is előrevetíti Simeon az ő szavaival Ezt hármat fogjuk most megvizsgálni pontról pontra. 1. Jézus világosságként jött a világba. „Most bocsátod el, Uram, szolgádat beszéded szerint békességgel, mert meglátta szemem üdvösségedet, amelyet elkészítettél minden nép szeme láttára, hogy megjelenjék világosságul a pogányoknak és dicsőségül népednek, Izráelnek.” Simeon azt mondja Jézusról, hogy ő világosságként jelent meg. És most eszünkbe juthat több másik hely is a Bibliából, ahol Jézust világosságnak nevezi a Szentírás. Eszünkbe juthat János evangéliumának bevezetője, ahol János konkrétan erről beszél, hogy a világosság, ugyebár Jézus, eljött a világba, de a sötétség nem fogadta be Őt. De talán beugrik Jézusnak az a mondata is, amikor magáról nyilatkozik: „Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága.” Tehát a Biblia több helyen is beszél arról, hogy Jézus világosságként jött el közénk. Amikor a Biblia fényében ezen gondolkoztam a prédikációra készülve, hogy mit is jelent ez igazából, hogy Jézus világosság, mert azért ez elég közhelyesnek hangozhat, ha nem is az, akkor elég elvontan kezdtem el gondolkozni. Belegondoltam, hogy a világosság az az, ami megszünteti a sötétséget. A világosság leleplezi azt, ami a sötétségben volt. Láthatóvá válik az, ami eddig nem látszott. Nos a Biblia is erről beszél. Ugyanis azzal, hogy Jézus Krisztus eljött a világba a maga tökéletességével és bűntelenségével, rávilágított arra, hogy milyen gonosz, istentelen és bűnös ez a világ, amibe érkezett. Jézus Krisztus érkezése leleplezte a bűnt. Rámutatott arra, hogy milyen is az ember. Hogy tele van a szíve gonoszsággal, önzéssel, dicsőségvággyal, hataloméhséggel, és még lehetne sorolni. Jézus ezt leleplezte az Ő születésekor, és szeretné ezt leleplezni a mi életünkben is, hogy milyenek is vagyunk mi igazából nélküle, ha nem Őt követjük. Szeretné, ha ezt észrevennénk. Nyilvánvalóan, amíg valaki sötétségben van és nincs fényforrás, addig nem lát. Addig azt sem látja, ha esetleg koszos a keze, maszatos az arca. De amikor érkezik valami fény, felkapcsolják a villanyt, akkor rögtön észre lehet ezt venni. A lelki életben is, amíg valaki a sötétségben él és nem találkozik a világossággal, addig nem is tudja észrevenni azt, hogy van-e valami hiba az életében. Addig nem látja meg az ő bűneit, nem ismeri fel, hogy milyen gonosz a szíve, nem látja meg, hogy Isten nélkül él, hiszen sötétben van. De amikor ez az ember Jézus Krisztussal, a világossággal találkozik. Amikor Jézus szól az Ő igéjén keresztül, akár itt a templomban, akár otthon a Bibliaolvasás során, akár más ember szavain keresztül, akkor az megvilágítja az embert. Akkor Jézus Krisztus világossága lelepzi az illetőt és könnyen magára ismer, hogy bizony én nem vagyok tökéletes, és rengeteg dologban vagyok önző, dicsőségvágyó, stb. Amikor Jézus szól az igéjében, akkor leleplezi ezeket a dolgokat. A kérdés, hogy mit kezdünk ebben a világosságban. Hagyjuk, hogy Jézus leleplezze a lelepleznivalót és hogy megtisztítson bennünket? Vagy inkább mennénk vissza a sötétségbe, ahol nem látszanak a hibáink, ahol nem kell megváltozni? Egyszer valaki nekem azt mondta viccesen, hogy sötétben, vagy legalábbis félhomályban, hangulatvilágítással kell vendégeket fogadni, mert akkor nem látszik a kosz. Nem látszik a sarokban a pókháló, nem vehető ki a porcica a szekrény alatt. És akkor megússzuk a takarítást, nem kell pókhálózni, porszívózni, stb. Nyilván ezt viccesen mondta. De azért mégis csak tudunk ilyenek lenni. Szeretünk sötétben, félhomályban lenni, hogy ne látsszon meg az, ami koszos, ami nincs jól, amit talán szégyellünk is. Mert ha sötétben marad, ha nem lepleződik az le, akkor nem kerülünk kellemetlen helyzetbe, nem kell változtatni semmin, nem kell kitakarítani, minden maradhat a régiben. Az már más kérdés, hogy a fő probléma, hogy van takargatni- és szégyellnivaló, az megmaradt. Jézus azt mondja a János evangéliumában: „Az ítélet pedig az, hogy a világosság eljött a világba, de az emberek jobban szerették a sötétséget, mint a világosságot, mert a cselekedeteik gonoszak. Mert aki rosszat cselekszik, gyűlöli a világosságot, és nem megy a világosságra, hogy le ne lepleződjenek a cselekedetei.” Aki a gonosz cselekvését nem akarja abbahagyni, aki meg akar maradni a bűnben, az nem akar a világosságra menni, az nem akarja, hogy Jézus rávilágítson arra, ami nem jó, mert az neki kellemetlen. Inkább akkor el is kerüli az ilyen helyzeteket. Vagy úgy félig a világosságban akar maradni, de közben visszajár a sötétség cselekedeteihez. De nem lehet így kétfelé sántikálni. Nem lehet egyszerre a világosságban lenni és közben a sötétségbe visszajárni. Jézus azt mondja, hogy aki engem követ, az a világosságban jár és nem jár sötétségben. Ez nem jelenti azt, hogy nincsenek bűnei meg hibái, igenis vannak, de ezeket nem takargatja, ezeket bűnnek látja, megvallja Istennek és próbál belőle szabadulni. „Aki takargatja vétkeit, annak nem lesz jó vége, aki pedig megvallja és elhagyja, az irgalmat nyer.” – szól az ige a példabeszédekben. Kedves Testvérek! Jézus Krisztus világosságában élünk-e? Engedjük-e, hogy Ő leleplezze a mi szívünk legsötétebb gondolatait is? Van-e valami, amit esetleg takargatunk, amit szégyellünk, amit még talán Isten elől is próbálnánk elrejteni? Hagyjuk, hogy Isten leleplezze ezeket! Mert a takargatásnak sosem lesz jó vége. Hagyjuk-e Jézusnak, hogy leleplezzen bennünket? Sőt, örülünk-e annak, ha rámutat egy bűnünkre? Sokszor nem szeretjük azt, ha az ige leleplez bennünket és rávilágít például arra, hogy milyen önzőek vagyunk. Az úgy rosszul esik, az úgy fáj, mert hát sérti a büszkeségünket. De lássuk meg, hogy ez egy jó dolog. A mindenható Isten annyira szeret minket, hogy úgy nevel bennünket, mint gyermekeit. A kisgyermeknek is megmondja az apja, anyja, ha valami rosszat csinált. Miért? Azért, hogy a gyerek rosszul érezze magát? Nem. Azért, hogy a gyereket a jó útra próbálja terelgetni, és a jövőben annak a gyereknek lesz jó, ha megtanul viselkedni, ha megtanulja a jó dolgokat. Isten is így szeretne bennünket nevelni és ezért leplezi le a bűnt. Lépjünk hát a fénybe, engedjük, hogy Jézus az Ő igéjével leleplezzen bennünket és kezdjünk el járni a világosságban. Ez volt az első nagyobb egység, hogy Jézus világosságként jött. 2. A második dolog, amit szeretnék kiemelni Simeon szavaiból, az a következő: „ő sokak elesésére és felemelésére rendeltetett” Simeon már itt előre vetíti azt, hogy Jézus Krisztus egy megosztó személyiség lesz, aki két nagy részre fogja osztani az emberiséget. Van, aki elesik és van, aki felemeltetik. És az egész ott dől el, hogy az adott illető hogyan áll hozzá Jézus Krisztushoz. Mert lesznek, akik hisznek benne, de lesznek olyanok is, akik ellent mondanak, akik nem kérnek Jézusból. Fent van a youtube-n egy kisfilm, az a címe, hogy a jóságmérő. Ez a videó azt próbálja szemléltetni, hogy hogyan lehet örök életre, üdvösségre jutni. Nyilvánvalóan emberi korlátokkal készült ez a kisfilm, emberi elképzelés alapján, úgyhogy a körítést nem kell nagyon komolyan venni, de a fő üzenet nagyon fontos. Ebben a kisfilmben az emberek egy jóságmérő előtt állnak sorban és két angyal fogadja őket. Mindenkinek rá kell állni egy mérlegre, a jóságmérőre, ami megmutatja azt, hogy elég jó volt-e az adott illető ahhoz, hogy a mennyországba jusson. Jönnek sorban az emberek, és mindenki elkezdi győzködni az angyalokat, hogy ők mennyi jót tettek. Van olyan, aki arról kezd el beszélni, hogy ő egy jó ember, igyekezett is jó életet élni, de néha ez nem volt megvalósítható, muszáj volt lopnia, csalnia. Egy másik ember azzal próbálja meggyőzni az angyalokat, hogyha ő tett is valami rosszat, akkor azt mindig próbálta utána kiváltani egy jóval, és akkor ezeknek nyilván ki kell egyenlíteniük egymást. Jön egy harmadik, aki öntelten áll oda, hogy ő mennyi jót tett, egészen biztos abban, hogy meg fog felelni. Példálózott, hogy ő kórházat üzemeltetett Indiában és az egész emberiség javát próbálta szolgálni. Sorban jönnek az emberek a saját érveikkel. De mindenki rááll a mérlegre és senki sem felel meg, senki sem lesz elég jó. Mígnem egyszer csak jön egy ember egy nagyon vastag aktával. Nagyon sok rossz dolgot tett. Szinte már el is volt könyvelve az, hogy ő biztosan nem fog megfelelni a jóságmérőn. De mielőtt lépne rá a mérlegre, hirtelen megjelenik Jézus, és Ő lép oda a mérlegre az ember helyett. És nyilvánvalóan Jézus elég jónak bizonyult. És ez az ember, mivel Jézus helyette kiállta a próbát, Jézussal mehet tovább és egyedüliként megfelelt a jóságmérő teszten. Látjuk, hogy nem a saját jósága miatt, hanem azért, mert Jézus állt oda helyette. Talán kicsit bugyuta ez a kisfilm. Mert nyilvánvalóan a valóságban ez nem így néz ki, de a fő üzenete továbbra is nagyon fontos. És nagyon jól szemlélteti azt, hogy hogyan lehet örök életre jutni. Mert sokan vannak azok, akik azt gondolják, hogy ha elég jót tesznek, akkor könnyűszerrel bejutnak a mennyországba. Vannak, akik azt mondják, hogy a rossz tetteiket mindig kiegyenlítik jó tettekkel, és akkor ők is rendben vannak. De így nem lehet örök életet kapni, nem lehet üdvösségre jutni. Jó tettekkel nem lehet ezt kiérdemelni. A lényegi kérdés itt egyedül az, hogy én hogyan állok Jézus Krisztushoz. Mert Ő az, és itt most visszautalok Simeon szavaira, aki sokak elesésére és felemelésére rendeltetett. Ő az, akinek a fényében eldől minden. Aki hisz Jézus Krisztusban, aki elfogadja Őt megváltónak és elkezdi Őt követni, aki nem a saját jóságában bízik és engedi, hogy Jézus álljon oda helyette a mérlegre, az nyerhet örök életet. Tehet az ember bármennyi jónak tűnő dolgot, lehet társadalmi élharcos is akár, de ha Jézus Krisztussal nincs rendezve a kapcsolata, akkor hiába az egész, akkor nem kap örök életet. Ezt olvassuk az apostolok cselekedeteiben: „és nincsen üdvösség senki másban, mert nem is adatott az embereknek az ég alatt más név, amely által üdvözülhetnénk.” Egyedül Jézus Krisztus által lehet üdvözülni. Ez az egyetlen út Istenhez. Ha Jézus Krisztushoz fordulunk, tőle kérünk bűnbocsánatot, és elkezdjük Őt követni. Sokan mentegetőznek, hogy nekik van hitük, rájuk ne mondják azt, hogy nem hívők. De kedves Testvérek, nem mindegy, hogy milyen az a hit. Hogy kibe vetjük azt a hitet. Mert a jóisten, aki a mi fejünkben él és arra van, hogy minket megsegítsen, az nem fog üdvözíteni. Ugyanígy az az istenkép sem fog örök életet adni, amit a sajátmagunk összeraktunk kényünk, kedvünk szerint a különböző elemekből. Ami tetszik, azt megtartom, ami nem tetszik, azt nem. Ez így nem működik. Nem mindegy, hogy mibe vetjük a mi hitünket. Mert egyedül a Jézus Krisztusba vetett hit üdvözít. Az Ő személye az, akin áll vagy bukik a mi üdvösségünk. Ezért Őhozzá menjünk és tőle várjuk a mi üdvösségünket! 3. Harmadik dolog, amit szeretnék kiemelni Simeon szavaiból, az az, hogy már előrevetíti Jézus szenvedését is. Ezt abból gondolom, hogy amikor fogja a kis Jézust a kezében és arról beszél, hogy Jézus fog üdvösséget szerezni az embereknek, akkor elejt egy fél mondatot Máriának. Azt mondja: „a te lelkedet is éles kard járja majd át”. Azért abszurd ez a helyzet. Ott van Simeon a kisgyermekkel a kezében, és ahelyett, hogy gratulálna a szülőknek, vagy megdicsérné a gyermeket, hogy milyen aranyos, azt mondja a gyermek édesanyjának, hogy a te lelkedet is éles kard járja majd át. Már most arról beszél Simeon, hogy milyen nagyon lelki fájdalmakat kell majd átélni Máriának, hiszen el fogja veszíteni a gyermekét. Szívfájdító lehetett, hogy ilyet mond valaki egy édesanyának, aki nem rég szült. De én abban a hitben vagyok, hogy Simeon és Mária is tudta már pontosan azt, hogy Jézusnak min kell majd keresztülmennie, hogy neki az egész élete egy nagy szenvedéssorozat lesz. Hogy Őt majd elfogják nagypénteken, megostoroztatják, töviskoszorút tesznek a fejére, arcon köpik, megverik, és keresztre feszítik. Hogy ott a kereszten haljon meg a kínok kínja között és ezzel szerezzen megváltást az embernek. „a te lelkedet is éles kard járja majd át” – hangzik Simeon szava Máriához. Még a gimnáziumban volt egy beszélgetésem az egyik osztálytársammal. És ez az osztálytársam azt mondta, hogy ő a zsidó írástudókat, farizeusokat hibáztatja Jézus halála miatt. Én erre annyit találtam válaszolni, hogy Jézus halála miatt hibáztassa csak mindenki önmagát. Mert az én bűnöm az, ami miatt Jézus meghalt. Az én vétkeim azok, amik odaszegezték az Ő kezeit a keresztre. Konfirmációelőkészítőn jól megtanultuk, miattam, helyettem és értem halt meg Jézus. Miattam, hiszen az én bűnöm az, ami miatt a keresztre került. Helyettem, hiszen nekem kellett volna a büntetést megkapnom. És végül értem, hiszen nekem akart örök életet szerezni azzal, hogy vállalta ezt a szenvedést. „Úgy szerette Isten a világot, hogy az Ő egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz Őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen” Jézus Krisztus vállalta a sok szenvedést, azért, hogy nekünk üdvösségünk lehessen. „Megvetett volt, és emberektől elhagyatott, fájdalmak férfia, betegség ismerője. Eltakartuk arcunkat előle, megvetett volt, nem törődtünk vele. Pedig a mi betegségeinket viselte, a mi fájdalmainkat hordozta. Mi meg azt gondoltuk, hogy Isten csapása sújtotta és kínozta. Pedig a mi vétkeink miatt kapott sebeket, bűneink miatt törték össze. Ő bűnhődött, hogy nekünk békességünk legyen, az ő sebei árán gyógyultunk meg. Mindnyájan tévelyegtünk, mint a juhok, mindenki a maga útját járta. De az ÚR őt sújtotta mindnyájunk bűnéért.” Ézsaiás 53, 3-6 Ezeket a sorokat Ézsaiás próféta írja próféciaként Jézusról, több évszázaddal Jézus előtt. Már itt csodaszépen leírja azt, hogy Jézusnak min kellett keresztülmennie azért, hogy az Ő sebei által mi meggyógyulhassunk. És Simeon is erről beszél már akkor, amikor Jézus még kisgyermekként az ő karjaiban fekszik. Tehát láttuk a mai prédikációban, hogy 1. Jézus világosságként jött, hogy leleplezze a sötétséget és a helyes útra vezessen bennünket. 2. Jézus sokak felemelésére és elesésére rendeltetett. Ő az egyedüli, akin keresztül üdvözülhetünk. 3. Simeon már Jézus szenvedését is előrevetíti. Hogy Jézus miattunk, helyettünk és értünk halt meg a kereszten. Kívánom, hogy ezen a karácsonyon ezt minél jobban megértsük, átérezzük, lássuk ennek a jelentőségét és Jézus világosságában tudjuk zárni ezt az ünnepet. 2022 Karácsony, Páty