Isten hallásvizsgálata

---

---

Lectio: Márk 7,31-37 „31Jézus ismét elhagyta Tírusz határát, és Szidónon át a Galileai-tengerhez ment a Tízváros vidékén keresztül.32Ekkor egy süketnémát vittek hozzá, és kérték, hogy tegye rá a kezét.33Jézus félrevonta őt a sokaságtól, ujját a süket fülébe dugta, majd ujjára köpve megérintette a nyelvét;34azután az égre tekintve fohászkodott, és így szólt hozzá: Effata, azaz: Nyílj meg!35És megnyílt a füle, nyelvének bilincse is azonnal megoldódott, úgyhogy rendesen tudott beszélni.36Jézus megparancsolta nekik, hogy ezt senkinek se mondják el; de minél inkább tiltotta, annál inkább híresztelték,37és szerfölött álmélkodtak, és ezt mondták: Milyen jó mindaz, amit tesz! Képes azt is megtenni, hogy a süketek halljanak, és a némák beszéljenek!” Dicsőítünk Úr Jézus a Te hatalmadért! Köszönjük, hogy Te képes vagy süket füleket és néma szájakat megnyitni. Kérünk ezen az Istentiszteleten a mi füleinket is te nyisd meg. Add, hogy meg tudjuk hallani, be tudjuk fogadni és meg tudjuk cselekedni a Te üzenetedet. Olyan nagy dolog, hogy van szavad hozzánk. Szeretnénk most úgy megállni előtted, ahogyan énekeltük is: Szólj, szólj hozzám Uram. Valóban így van ez, hogy a Te szavadban találhatjuk meg az örökkévalóság édességeit. Adj nekünk nyitott füleket és szíveket, hogy meghalljuk az életadó Igédet. Szentlelked által áldd meg az Ige hirdetését, mert ha nem Te szólsz Uram, a szó fülig ha érhet, de szívig nem mehet. Így kérünk, hogy ne csupán emberi bölcsesség hangozzon el, hanem Te magad szólíts meg bennünket. Amen Textus: Márk 7,34b-35 Talán a legtöbben voltunk már hallásvizsgálaton. Bementünk egy rendelőbe, a fejünkre rakták a fejhallgatót és azon különbözőféle hangjelzéseket adtak le. Nekünk pedig a kezünket felemelve vissza kellett jelezni, hogy melyik oldalon hallottuk a sípolást és a különböző frekvenciákat. A mai Igénk lelki hallásvizsgálatra hív bennünket. Isten is szeretné tesztelni a mi hallásunkat. Szeretné tesztelni, hogy meghalljuk-e az Ő jelzéseit, hogy meghalljuk-e az Ő szelíd és csendes hangját ebben a zajos világban. A történetben egy süketnémát visznek oda Jézushoz. Jézus érdekes módon gyógyítja meg ezt az embert: „33… ujját a süket fülébe dugta, majd ujjára köpve megérintette a nyelvét;34azután az égre tekintve fohászkodott, és így szólt hozzá: Effata, azaz: Nyílj meg!35És megnyílt a füle, nyelvének bilincse is azonnal megoldódott, úgyhogy rendesen tudott beszélni.” Jézus ráparancsol a süketnéma fülére és nyelvére, hogy „Effata, azaz: Nyílj meg!”, erre megnyílik a füle és megoldódik a nyelve ennek az embernek. A tömeg nagyon elcsodálkozik, s bár Jézus megtiltotta, hogy elhíreszteljék ezt a dolgot, ők mégis hangosan álmélkodnak: „Milyen jó mindaz, amit tesz! Képes azt is megtenni, hogy a süketek halljanak, és a némák beszéljenek!” Valóban így van ez. Jézus képes süketeket hallóvá, némákat beszélővé tenni. Lelki értelemben is. Az a görög szó, ami itt szerepel és így fordítunk, hogy megnyílt (ugyebár a füle és a nyelve), az a διανοιγω. Itt valóban azt jelenti, hogy fizikai értelemben meggyógyult a süketnéma hallása és beszéde. De mindenhol máshol az újszövetségben, egy kivételével, lelki értelemben szerepel ez a szó. Hozok példákat, úgy könnyebben megértjük: 1. Amikor Jézus az emmausi tanítványokkal találkozik feltámadása után, akkor a tanítványok nem ismerik őt fel. Viszont miután Jézus megtöri a kenyeret a vacsoránál, azt olvassuk, hogy megnyílt (διανοιγω) a tanítványok szeme és felismerték Jézust. Tehát az emmausiaknak a lelki szemeit nyitotta meg Jézus. 2. Vagy szintén a húsvéti történetben a feltámadott Jézus találkozik a tanítványaival és azt olvassuk, hogy διανοιγω-megnyitotta az elméjüket arra, hogy az írásokat, az ószövetséget, a Jézusról szóló próféciákat megértsék. 3. Vagy az utolsó példa, amit hozok, az az Apostolok cselekedeteiben van. Lídiáról, az első európai keresztyénről olvassuk azt, hogy amikor az evangéliumot hallgatta, Isten megnyitotta-διανοιγω az Ő szívét, hogy oda tudjon a hirdetett Igére figyelni. Tehát ennek a süketnémának Jézus testileg gyógyította meg a baját. De ugyanígy szeretne minket is kigyógyítani minden lelki süketnémaságunkból. Hiszen a Példabeszédek 20,12-ben azt olvashatjuk: „A halló fület … az Úr alkotta.” Tehát Isten halló fülekkel teremtette meg az embert. Az volt a célja, hogy az emberrel kapcsolatban legyen, az ember meghallja az Ő szavát és arra válaszoljon is. Az újszövetségben is rengetegszer hallhatjuk Jézustól: „akinek van füle, hallja!” Ez az egészséges állapota az embernek, ha a lelki fülei rendben vannak és meghallja az Isten szavát. Nézzünk most meg pár példát a Bibliából, hogy a különböző szereplőknek hogyan működött a füle. 4+1 fajta fület vizsgálunk most meg. 1. Az első az a süket fül. Így szól Isten a néphez a Jeremiás 5,21-ben: „21Halljátok csak, oktalan és esztelen nép, amelynek van szeme, de nem lát, van füle, de nem hall!” Tehát az izraeli népnek volt füle, lett volna lehetőségük meghallani Isten szavát, mégsem hallották meg. Jeremiás könyvében nyolcszor írja le a próféta, hogy a füleiket nem hajtották Isten felé, nem hajtották hallásra. A nép a füle botját sem mozdította, hogy Isten szavát meghallja. Pedig mekkora kiváltság volt ez, hogy Isten elsősorban hozzájuk szólt, nem a pogány népekhez. Az Ige mégis süket fülekre talált. Pedig ezek vallásos, Isten népéhez tartozó emberek voltak, mégis süket volt a fülük. Ezek szerint a templomban is lehet süket fülekkel ülni. Előfordulhat az, hogy valaki ott van Isten közelében, lenne füle a hallásra, de mégsem hallja meg Isten szavát. Mert nem hajtja oda a fülét Istenhez. Hanem amint elkezdődik a prédikáció megszűnik a hallása. Az egyik professzorunk szokta nekünk mondani, amikor látja, hogy csökken a figyelem az órán: "Úgy néznek rám, mint megannyi bágyos puputeve." Hányan ülnek így sokszor, amikor Isten Igéje hangzik. Üres tekintetek, süket fülek. Esetleg azon gondolkoznak, hogy mi lesz az ebéd, meg mit kéne csinálni délután, meg hogy a másik miért nincs rendesen felöltözve… Süket fülek. Esetleg van, aki még be is bóbiskol, de amint elhangzik az „Amen”, hirtelen felébred. Nekünk ugye nem süketek a füleink? Mert annak komoly következményei lehetnek. Egy kutatás megállapította, hogy a maradandó, kezeletlen halláskárosodás elősegítheti a demencia kialakulását. Mennyivel inkább így van ez a lelki életben. A lelki halláskárosodás, a süketség lelki demenciát okoz. Aki nem hallja meg Isten szavát, az lelkileg teljesen demens lesz. Nem fogja érteni, nem fog emlékezni Isten dolgaira, teljesen elbutul lelki értelemben. Ezért nem mindegy, hogy amikor Isten szavát halljuk, akkor az tényleg bemegy-e a fülünkön. És nem úgy, hogy az egyikben be, a másikon ki. Hanem tényleg meghalljuk-e azt. Emlékszünk-e, hogy mi volt a múlt heti Istentiszteleten? Vagy amint hazamentünk vasárnap, már el is felejtettük vagy meg sem hallottuk? Van fületek a hallásra? Akinek van füle, hallja… 2. A második fül-típusunk az a bezárt, befogott fül. Az a különbség az elsőhöz képest, hogy az ehhez a csoporthoz tartozó emberek már meghallották Isten szavát, de az nem tetszett nekik és ezért inkább befogták a fülüket. Erre egy példa a zsidó tömeg, akik ott voltak István diakónus kivégzésénél. István mondja a védőbeszédét, és kiderül, hogy a tömegnek körülmetéletlen volt a füle. A körülmetéltség a szövetség jele volt az ószövetségben, tehát a körülmetéletlen fül szövetségszegésre, engedetlenségre utalt. Tehát a körülmetéletlen fül nem a hallás hiánya, hanem a hallani nem akarás. Ezt azzal is kifejezte a nép, ott István kivégzésénél, hogy hangosan kiáltoztak és befogták a fülüket, hogy ne hallják meg István bizonyságtételét. De Zakariás 7,11-ben is ezt olvashatjuk a népről: „11De ők nem akartak figyelni, sőt lázadozva hátat fordítottak, és bedugták fülüket, hogy ne halljanak.” Talán már láttunk olyan kisgyermeket, akihez amikor szóltak, befogta a fülét. Talán még hozzá is fűzte: „Nem hallom, nem hallom!” Mintha ezzel letudná a dolgot, hogy Ő nem hallja, tehát nem kell engedelmeskedni. Pedig pontosan tudja, hogy mit kértek a szülei. De az neki nem tetszett, úgyhogy inkább úgy tesz, mintha meg se hallaná. Talán megmosolyogjuk az ilyen kisgyermekeket, de hát nem így vagyunk sokszor Isten Igéjével? Hogy hallgatjuk, talán meg is halljuk az üzenetet, de ha valami olyan hangzik el, ami nem tetszik, ami rámutat egy bűnünkre vagy esetleg olyat kér, amit nem szeretnénk, akkor inkább befogjuk a lelki füleinket. „Nem hallom, nem hallom”, pedig pontosan tudjuk mi hangzott el. Ugyanide tartozik az, amikor megértünk valamit világosan az Igéből, de mégsem engedelmeskedünk annak, hanem éljük tovább az életünket, mint ha meg sem hallottuk volna. Amikor Jézus befejezi a hegyi beszédet, akkor is ezt mondja: „24Aki tehát hallja tőlem ezeket a beszédeket, és cselekszi azokat, hasonló a bölcs emberhez, aki kősziklára építette a házát. 26Aki pedig hallja tőlem ezeket a beszédeket, de nem cselekszi, hasonló a bolond emberhez, aki homokra építette a házát.” Tehát nem elég hallani Jézus szavát. A bölcs, meg a bolond is hallotta. Mégis az egyiknek biztonságban volt az élete háza, a másiknak meg nem. Aki hallja, de úgy tesz mint ha nem hallotta volna és nem cselekszi meg az Igét, az úgy jár, mint a bolond ember, aki homokra épített. De aki hallja és cselekszi az Igét, annak biztos talajon állhat az élete. Tehát ne legyünk bolond kisgyermekek, akik be fogják a fülüket az Atyai szó hallatán, hanem ha kemény szavakat is hallunk, azokat fogadjuk el, hiszen Isten azokkal is egyedül a mi javunkat szeretné elérni. 3. A harmadik fül-típus a viszkető fül. A 2Tim 4-ben olvashatjuk ezt: „3Mert lesz idő, amikor az egészséges tanítást nem viselik el, hanem saját kívánságaik szerint gyűjtenek maguknak tanítókat, mert viszket a fülük.4Az igazságtól elfordítják a fülüket, de a mondákhoz odafordulnak.” Az ebbe a csoportba tartozó embereknek már nyitva van a fülük, csak viszket. Ők szívesen hallgatnak, viszont megválogatják, hogy mit. Az egészséges tanítást, a tiszta Igét azt nem viselik el. Hanem olyan igehirdetőket, tanítókat keresnek maguknak, akik úgy beszélnek, ahogy nekik tetszik. Akik úgy táncolnak, ahogyan ők fütyülnek. Mindig nagyon nagy veszély ez, amikor nem a saját életünket igazítjuk az Igéhez, hanem az Igét próbáljuk meg a saját ízlésünkhöz, vágyainkhoz igazítani. Ma is rengetegen vannak így. Járják a gyülekezeteket sorba, mert ahol az Ige mondjuk rámutat a bűnükre, ott nem tudnak megmaradni. Hiszen kicsoda az Igehirdető, meg hát kicsoda maga Isten is, hogy őket megítélje. És keresnek maguknak olyan gyülekezetet, ahol csak az hangzik, hogy Isten szeret, meg hogy milyen tökéletes vagy, meg higyj magadban, meg veled nincsen semmi probléma, csak a körülményeid miatt vagy olyan, amilyen… A saját kívánságaik szerint keresnek igehirdetőt. Én ismertem egy olyan valakit is, aki sorra járta a lelkigondozókat, mert sehol sem azt hallotta, amit akart. Egy bizonyos kérdésben mindig azt kapta válaszként a lelkigondozótól, hogy az az adott dolog bizony bűn az Ige szerint, és meg kéne tőle szabadulni. És addig járt lelkigondozóról lelkigondozóra, amíg valaki nem igazolta az Ő bűnét. Gondoljunk csak bele, valaki elmegy orvoshoz. Az orvos megmondja neki, hogy halálos beteg. Hát mit gondol ez az orvos, hogy így elítél és nem azt mondja, hogy makk egészséges vagyok?! Addig járok az orvosokhoz sorra, amíg valaki ki nem jelenti rólam, hogy nincsen semmi bajom… És akkor minden rendben lesz… Milyen buta hozzáállás ez? Attól még, hogy mi nem akarunk szembesülni az igazsággal az igazság az bizony megmarad. És attól még, hogy nem akarunk szembenézni a bűnünkkel, az bizony továbbra is távol tart tőlünk Istentől. Hiába keresünk olyan tanítást, ami megnyugtat minket, attól nem fogunk meggyógyulni. Ugyanide tartozik az is, amikor valaki hallgatja, olvassa az Igét, de csak egy részét veszi komolyan. Ó igen, ez fontos, hogy szeressük egymást, milyen szép hogy erről tanít Jézus. De az már nem is olyan fontos, hogy ne paráználkodj, meg hogy ne lopj… Ezek másodlagos dolgok, biztos csak kulturális hagyatékok… Nagyon vigyázzunk, hogy ne viszkessen a fülünk. Hogy ne az Igét akarjuk a saját vágyainkhoz, kívánságainkhoz igazítani, hanem sokkal inkább a saját életünket, vágyainkat igazítsuk az Igéhez. Hiszen az Ige azért is adatott, hogy útmutatást adjon nekünk a boldog élethez. Mi magunk is akkor leszünk a legboldogabbak, ha az Ige mércéjéhez igazítjuk saját magunkat, nem pedig fordítva… 4. Elérkeztünk a negyedikhez, az engedelmes fülhöz. Amikor a kis gyermek Sámuelt szólítja Isten, akkor többedik megszólítás után így felel Sámuel: „Szólj Uram, mert hallja a Te szolgád.” Jó lenne, ha mi is ilyen Ige-hallgatók lennénk, akik ki tudják mondani: Szólj Uram, mert hallja a Te szolgád. Hiszen ebben egyrészt benne van az, hogy Uram, szólj, mert hallak, mert nyitva van a fülem, mert odafigyelek rád és szeretném megérteni, amit mondasz. Másrészt ez azt is kifejezi, hogy Te vagy az Úr, én meg a szolga. Tehát bármit mondasz, én köteles vagyok azt megtenni, én azt teljesítem. Bármit kérsz, kész vagyok azt megtenni. Mi sokszor talán inkább úgy vagyunk vele, hogy meghallgatjuk, aztán vagy engedelmeskedünk, vagy nem… De hát Isten akkor miért szólna? Isten azt vezeti általában, aki kész is annak engedelmeskedni. Aki már előre eldöntötte, hogy mindegy mit mond az Úr, én azt elfogadom és kész vagyok aszerint élni. Hiszen tudom, hogy Ő csakis jót akar nekem. Akkor miért hezitálnék? Olyan ez, mintha előre aláírnánk egy szerződést úgy, hogy még nem is tudjuk mi áll rajta. Üres a papír, de a lap alján már ott van az aláírásunk, hiszen tudjuk, hogy Isten csak olyat fog a szerződésbe beleírni, ami nekünk jó lesz. Megbízunk-e így az Úrban? Alá merjük-e úgy írni a szerződést, hogy majd az Úr odaírja a feltételeket? Tudjuk-e mondani: Szólj Uram, mert hallja a Te szolgád? Azaz, szólj, mert kész vagyok megtenni azt, amit kérsz tőlem! 5. Ugyebár mondtam, hogy 4+1 fület fogunk megvizsgálni a Bibliából. Elérkeztünk a +1. fülhöz: Isten füléhez. Azt olvassuk 1Péter 3,12-ben: „…mert az Úr füle az igazak könyörgésére figyel…” Az Úr füle nyitva van és mindig meghallgatja az igazat, az az azt, aki már az Övé. Aki megtért, aki elkezdte Őt követni. Aki nem csak a saját vágyaihoz igazítja az imádságát is, hanem aki Sámuel módjára tudja mondani: Szólj Uram, mert hallja a Te szolgád. Az Úr füle nyitva van az ilyen ember felé, és bármikor fordulhatunk hozzá, meghallgatja imádságainkat. Nem megdöbbentő ez? A mindenható Isten, aki egészen nyugodtan mondhatná, hogy nem hallgat meg minket, azt ígéri, hogy az Ő füle mindig nyitva van. Mi meg sokszor bedugjuk a füleinket és nem akarjuk meghallani, amit Ő mond. Ő végighallgatja a mi sok butaságunkat is, amit imádságban elmondunk neki, mi meg nem akarjuk meghallani az életadó Igét. Isten füle nyitva van. Így bármilyen bajod, nyomorúságod, terhed van, vidd az Úr elé. Mondd el neki, Őt érdekli, nyitott fülekre találsz. Azt olvassuk, hogy figyel a könyörgésünkre. Tehát nem úgy hallgat, mint mi sokszor, hogy a másik még be sem fejezte a mondandóját, de nekünk csak azon jár az agyunk, hogy majd mi mit mondunk. Isten figyel és végighallgat. Sőt, a zsoltáros azt mondja: „Uram, még ajkamon sincs a szó, Te már tudod”. Vagy amit Jézus mond: „Még a hajatok szála is számon van tartva”. Isten ennyire odafigyel ránk, és mindig nyitva van a füle, amikor mi őszinte szívvel hozzá kiáltunk. Tehát láttunk 4+1 fajta fület a Bibliából. Te melyik csoporthoz tartozol? 1. Ugye nem süket a füled? Nem úgy vagy most jelen, mint Izrael népe, hogy lenne füle, mégsem hall? Vigyázzunk, mert a lelki halláskárosodás lelki demenciát okoz. 2. Vagy te már hallod az Igét de inkább befogod a füled, mert nem tetszik, amit az Úr mond? Ne legyünk bolond kisgyermekek, akik befogják a fülüket: Nem hallom, nem hallom!... 3. Vagy esetleg viszket a füled? Szelektív hallásod van és csak azt hallod meg, ami tetszik az Igéből? Veszélyes, amikor a saját ízlésünkhöz akarjuk igazítani az Igét. Sokkal inkább a saját életünket igazítsuk az Ige mércéjéhez! 4. Vagy már Sámuellel együtt tudod mondani: Szólj Uram mert, hallja a Te szolgád? Azaz már alá tudod írni az üres szerződést, nem tudva, hogy Isten mit ír rá? Milyen a te füled? Jó lenne, ha mindig nyitva lenne Isten felé, ahogy az Úr füle is nyitva van és odafigyel a mi könyörgéseinkre. Tehát láttuk, hogy Jézus szeretné a mi lelki füleinket megnyitni és a hallásunkat meggyógyítani. De a történetben a süketnémának nem csak a hallása, hanem a beszéde is meggyógyult. Így van ez a lelki életben is. Amikor valakinek helyreáll a hallása és elkezd az Úr szavára figyelni, akkor a szája is megnyílik. És tovább mondja azt, amit Ő maga is hallott. Ezt szoktuk így mondani: bizonyságot tesz. Nagyon egyszerű példa erre a Bibliából az, amikor a karácsonyi történetben a pásztorok meghallják az angyali szózatot: Üdvözítő született ma nektek, az Úr Krisztus, a Dávid városában. Miután ezt meghallják elmennek Betlehembe és elmondják Máriáéknak is azt, amit hallottak. Ilyen egyszerűen. Nem voltak ők nagy prédikátorok, egyszerűen továbbadták azt, amit ők maguk is megértettek az Úr szavából és milyen nagy áldás lett belőle. Ma is olvashatjuk az Ő bizonyságtételüket. Tehát ne féljünk mi sem szóra, bizonyságtételre nyitni a szánkat. Hiszen ha nyitva van a fülünk, és meg van a bemenet, az input, akkor a kimenet, az output is helyesen fog szólni. Feltéve, ha mi Isten szavára nyitott füllel odafigyelünk. Jézus ma is szól: Effata, azaz nyílj meg. A mai igehirdetés a te füledet nyitva találta-e? Megnyílt-e a füled Jézus szavára? Tudtál-e rá hittel válaszolni: Szólj Uram, mert hallja a Te szolgád? És nyílik-e az ajkad, amikor visszatérsz a hétköznapokba? Teszel-e bizonyságot arról, amit hallottál a családtagjaidnak, munkatársaidnak? Jó lenne ha engedelmes füllel és bizonyságtevő szájjal térnénk haza. Köszönjük Urunk, hogy a Te füleid mindig nyitva vannak és figyelsz a mi könyörgésünkre. Köszönjük, hogy hozzád bármikor fordulhatunk. De te látod a mi lelki füleink állapotát is. Te látod hányszor talált már az Ige süket fülekre. Hogy milyen sokszor mi magunk is befogtuk a füleinket. Bocsásd meg, amikor nem rád figyeltünk, vagy viszketett a fülünk. De köszönjük azt is, amikor meghallhattuk és megérthettük a Te szavad. Köszönjük, hogy Te teremtetted a halló füleket. Köszönjük, hogy ilyen jó terved volt velünk. Könyörgünk, hogy a szánkat is Te nyisd meg és Te töltsd meg Igével. Bocsásd meg, hogy sokszor féltünk rólad bizonyságot tenni. Kérünk Lelkeddel erősíts minket, hogy tudjunk téged felmutatni szavainkkal és életünkkel egyaránt. Imádkozunk ezért a gyülekezetért, minden tagjáért. Különösen könyörgünk a gyászolókért, te adj nekik vigasztalást, hadd tapasztalhassák meg ők is, hogy a Te odafigyelsz a könyörgésükre. Amen. 2025 Fót